Szimbiózis Alapítvány honlapja

Látnivalók

Bükki Tanösvények

Forrás-völgyi Erdei Tanösvény

Forrás-völgyi erdei tanösvény állomása
Forrás-völgyi erdei tanösvény állomása ikonNagyító ikon
A Csanyik-völgy elejénél, az ipartelep kapujától indul a 10 táblával ellátott tanösvény (P+ turistajelzés), mely kifejezetten az erdőgazdálkodás témaköreit járja körül. Az ismertetőtáblák általános információkat nyújtanak az erdei életközösségekről (tápláléklánc), az erdőgazdálkodásról (erdősítések, fakitermelés), a barna erdőtalajról, a vadgazdálkodásról (vadászható vadfajok), az erdészeti klímaövekről, a magyar erdőgazdálkodás főbb célkitűzéseiről, a Bükk állatvilágáról, az erdő és a víz kapcsolatáról, a faanyag tulajdonságairól, a fafeldolgozásról. Megközelíthető: Miskolc és Alsó-hámor között, a Csanyik-völgy elején, a Chinoin ipartelep bejáratánál található az indítóállomás.
Hossza: 3.2 km
Ideje: 3 óra

Szinva Tanösvény

Szinva tanösvény
Szinva tanösvény ikonNagyító ikon
A tanösvény a Miskolc nyugati szélén lévő Herman Ottó Emlékpark (a Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be.
Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel.
Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye.
Hossza: 4 km
Ideje: 1,5 óra

Jávorkúti Tanösvény

Miskolc-Jávorkút / Az indítótábla Jávorkút DNy-i szélén van. Lillafüred felől a Garadna-, majd a Savós-völgyön vezet keskeny erdészeti műúton.
Tájékoztat a jávorkúti tó faunájáról, az őslucos madárvilágáról, az Ősfenyves 1876-ban telepített 8 hektáros bükkelegyes állományáról, a töbörsorok kialakulásáról és felhívja a figyelmet a Kis-Csipkésnél húzódó sziklafalra, mely az Északi-Bükki és a Déli-Bükki Egység szerkezeti határa.
Hossza: 3,2 km
Ideje: 1 óra

Lillafüredi Tanösvény

Lillafüredi Függőkert
Lillafüredi Függőkert ikonNagyító ikon
Lillafüred helytörténeti nevezetességeit és természeti értékeit mutatja be a sétaút. Az indítótábla a Palotaszálló alatti függőkertben van.
A tanösvény Lillafüred helytörténeti nevezetességeit és természeti értékeit mutatja be.
Az állomások ismertetik a 20 méter magasból lezuhogó Szinva-vízesés és a Palota Szálló alatti - az Anna-barlangot rejtő - édesvízi mészkő (mésztufa) keletkezését, a Palota Szálló és a Lillafüredi Állami Erdei Vasút történetét, a Lourdes-i barlang és a Limpiászi keresztnél lévő Tábori oltár kegyhelyek kialakításának körülményeit, valamint a környék földtani képződményeit, élőhelyeit.
Lillafüreden több bemutatóhelyet és múzeumot találunk:
- az édesvízi mészkőben kialakult Anna-barlangot
- a Szent Istvánról elnevezett cseppkőbarlangot
- a Pele házat (Herman Ottó egykori háza ma a Bükk élővilágát bemutató múzeumnak ad otthont)
- és a közeli Felsőhámorban a Kohászati Múzeumot.
Hossza: 2 km
Ideje: 1 óra

Szabadon Látogatható Barlangok

Kecske-lyuk

Kecske-lyuk barlang
Kecske-lyuk barlang ikonNagyító ikon
Tipikus forrásbarlang tágas, 5 m magas és valamivel szélesebb háromszögletű bejárattal nyílik a Forrás-völgy É-i oldalán, az időszakos patak bal partján. A bejárat előtt egy 1,5 m magasságú kis terasz látható. A barlang bejárati csarnokát - hasonlóan az Istállós-kői-barlanghoz - még a közelmúltban is állatok nyári istállózására, a déli hőségben delelésre hasznosították.
Könnyen megközelíthető, és több mint 100 m hosszan - az első nedves átbújásig - utcai ruhában is járható. Délre néző látványos szádája magára vonja a völgyben járó turisták figyelmét, hiszen az impozáns barlangbejárat valóban különleges és könnyen elérhető látványosságot nyújt.
A barlang a fokozottan védett hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersi, eszmei értéke 100.000,-Ft) átmeneti szállása. A barlang a látogatók által rendkívül veszélyeztetett, pedig a tűzgyújtás, a szemetelés, a barlang bárminemű rongálása, az élővilág háborgatása tilos.
Bejárása alapfelszereléssel lehetséges, helyenként szűkületek leküzdése szükséges. A barlangra jellemzőek a szűk keresztmetszetek. Ismerve az itt előfordult balesetek nagy számát, a barlang "Átbújás" nevű szűkület utáni részeinek látogatása csak tanfolyamot végzett barlangi túravezető vezetésével, alapfelszereléssel történhet.
A barlang lezáratlan, jelenleg engedély nélkül látogatható.

Szeleta Barlang

Szeleta barlang
Szeleta barlang ikonNagyító ikon
Ebben a barlangban találtak először ősemberleleteket: a jégkor végén több tízezer éven át itt élők babérlevél alakú lándzsahegyei és más eszközei szeletai kultúra néven ismertek. A védett barlang nem kiépített.
A Miskolc, Felső-hámor feletti hegyoldalon található Szeleta-barlangot Herman Ottónak, a hazai ősemberkutatás elindítójának kezdeményezésére Kadic Ottokár tárta fel 1907-13 között. Már a barlang előcsarnokában nemcsak rengeteg barlangi medve csontra, hanem egy tűzhely nyomára is bukkantak. Az ásatás folytatásakor a későbbi rétegekből cserépedény-töredékek, csiszolt kőeszközök, a korábbiakból pedig összesen 40 darab paleolit kőeszköz került elő.
A fokozott védelem alatt álló barlangot egy ma már nem aktív, de hajdan bővizű karsztforrás oldó hatása hozta létre. Járatainak teljes hossza meghaladja a 90 métert. A barlang számos veszélyeztetett állatfajnak, többek között védett és fokozottan védett denevérfajoknak nyújt állandó és időszakos szálláshelyet.

Büdös-pest

Büdös-pest barlang
Büdös-pest barlang ikonNagyító ikon
Régészeti jelentőségű, 1982 óta fokozottan védett barlang a Bükkben. A Kis-fennsíkon, a Szeleta-gerinc É-i oldalában, 307 m tszf. magasságban, a Forrás-völgy talpa felett 42 m-el magasabban nyílik. Kedvelt kirándulóhely. A triász időszaki mészkőben kialakult, inaktív forrásbarlang íves, 6,5x5 m-es sziklakapuja, 37 m hosszú, 3-5 m széles és átlag 3 m magas járatba vezet, melynek vége egy 6x4 m átmérőjű, 7 m magas kürtővel a felszínre nyílik. Az 1906-ban megkezdett ásatások eredményeként kitöltéséből a szakemberek 7 jégkori és 2 jelenkori réteget tudtak azonosítani.
Az alulról számított 3. és 5. réteg a paleolit kultúra anyagát, a 8. és 9. pedig új kőkori és bronzkori leleteket, valamint egy neolit kori ember csontmaradványát tartalmazta. A régészeti leletek mellett az üledékből barlangi medve, barlangi farkas, borz, barlangi oroszlán, havasi nyúl, óriásszarvas, barlangi hiéna, jávorszarvas, rénszarvas, kőszáli kecske, őstulok, bölény, gyapjas orrszarvú, vadló és mamut csontanyag is felszínre került. Az 1951-ben régészeti védelem alá helyezett barlang szabadon látogatható, megtekintéséhez még lámpa sem kell.

Idegenforgalmi Barlangok

Szent István-barlang

Szent István barlang
Szent István barlang ikonNagyító ikon
Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett található. Járatainak összhossza 1043 m, függőleges kiterjedése 94 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága.
Az üreg a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén elhelyezkedő, Létrás-lápa-István-lápa térségéből a víznyelőkön keresztül a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlang. A barlangot különleges, látványos oldásformák (pl. Mamut-fogsor, Anyóstorok) mellett gyönyörű cseppkőképződmények teszik feledhetetlen élménnyé.

Anna-barlang

A fokozottan védett Anna-barlang a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában,
Anna-barlang
Anna-barlang ikonNagyító ikon
közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m. A barlang a Szinva forrás vizéből kivált mésztufában keletkezett. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével.
A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.

Vadaspark

Miskolci Vadaspark
Miskolci Vadaspark ikonNagyító ikon
Csodálatos erdei környezetben, sok látnivalóval várja látogatóit az 1983. óta működő és vadaspark néven megismert Miskolci Állatkert.
Jelenleg közel 150 állatfaj több mint 700 egyedét mutatjuk be, egyaránt láthatóak a hazai fauna képviselői és egzotikus állatfajok is: hiúzok, párducok, szurikáták, struccok, szarvasok, majmok, papagájok, háziállatok, a már név szerint ismert Gabi medve és Zénó tigris. Magyarországon csak itt láthatóak kulánok, rhesus-majmok, de ritkaság a gereza-pár is.

Molnár-Szikla

Molnár-szikla
Molnár-szikla ikonNagyító ikon
A néprege szerint a völgy mélyén csattogó vízimalom molnárlegénye szemet vetett a csinos molnárnéra, mivel viszontszerelemre nem talált, a szikláról ugrott le, s lelte szörnyű halálát a mélységben; az emléke itt bolyong a bércek és a rengetegek lakóinak meséiben". A malom és a molnár a főszereplője, az 1936-ban nyomtatásban megjelent történetnek is. „A lillafüredi út mellett, a hámori malommal szemben, a függőleges égbe meredő szilafal tetején látható egy kereszt. Ezt a keresztet a népmonda szerint azért állították fel, mert az öreg molnárt a fiatal felesége megcsalta, s ezért a molnár a sziklafalról a tátongó mélységbe vetette magát és szörnyethalt."
Ismét más történet a molnár leánya és a szegény molnárlegény halálba menekülő szerelméről szól. A legújabbnak vélhető történet 1993-ban jelent meg az egyik miskolci napilapban. Eszerint „a helybeliek azt mesélik, hogy legalább harminc emberről hallottak, akik a félszáz méter magas, függőleges szikla csúcsáról a mélybe vetették magukat. Külön megemlékeznek egy egészen fiatal szerelmespárról, akik azzal a szándékkal jöttek fel a Dolka-gerincre, hogy a szülők ellenkezése miatt együtt vetnek véget az életüknek. A leány levetette magát a szikláról, de a fiú megrettent és nem mert utána ugrani. Hazatért Miskolcra, de a közmegvetés visszaűzte ide és leugrott ő is".
Generációról generációra hagyományozódik tehát a Molnár-szikla legendája. Ahogyan változik a környezet, úgy színeződik, alakul a história is. A malomnak már nyoma sincs, így a molnár vagy leánya „kiszorul" a történetből. A nyírfa keresztet is felváltotta egy tartós, az idővel dacoló vaskereszt, amely jól látható a környékről. A kereszt látványa és az emberek fantáziája pedig tovább élteti a legendát.

Lillafüred

Palotaszálló

Palotaszálló
Palotaszálló ikonNagyító ikon
Az eklektikus stílusban épített kastélyt függőkert és hatalmas park veszi körül. A Szinva patak völgyére és a Hámori tóra nyíló kilátást még varázslatosabbá teszi az épület közvetlen közelében levő Szinva patak vízesésének moraja.
Megközelíthetőség:
Személygépkocsival: a "Lillafüred" táblákat követve lehet a szállodát a legegyszerűbben megtalálni.
Tömegközlekedéssel: az 5-ös vagy 15-ös buszokkal a "Palotaszálló" megállóig utazva közelíthető meg a szálloda.

Hámori-tó

A Hámori-tó a Palota Szálló felől
A Hámori-tó a Palota Szálló felől ikonNagyító ikon
A lillafüredi Hámori-tó izgalmas, romantikus helyszín, ahol csónakázni és vízbiciklizni is lehet. Ha a Palota szálló előtti gátján, sétányán vagy csónakon végighaladunk mellette vagy rajta, felejthetetlen látványban van részünk.
Horgászati lehetőség: 0-24 h
Fogható halak: ponty, süllő, csuka, harcsa, balin, amur.
Napijegy-vásárlási lehetőség: Lillafüredi kisvasútállomás.
Elvihető nemes halak száma: 5 db
Elvihető egyéb halak mennyisége: 10 kg.

Lillafüredi-Pisztrángtelep

Pisztrángtelep
Pisztrángtelep ikonNagyító ikon
A lillafüredi pisztrángtelepet, a Magyar Királyi Erdőigazgatóság építette 1932-ben, a Bükk-hegység szívében a Hámori-tótól 4 kilométerre. Jelenleg a Bükki Nemzeti Park területén található gazdaság, a Garadna-völgy merész hegyfalai közt kanyargó patakra és a Margitforrás vizére települt. A gazdaság 1,0 hektáron 3700 m2 vízfelülettel, 18 medencével üzemel.
A tiszta vizű tavakban sebes pisztrángot, szivárványos pisztrángot, és pataki szajblingot szaporítanak.
Az őshonos sebes pisztrángot már csak itt tenyésztik nagyobb tételben Magyarországon, és tartanak fenn génbanki jelleggel egy törzsállományt.
Friss sült pisztráng helyben fogyasztható.
Készítette: (Zörgő Zoltán) z o l t a n pont z o r g o kukac g m a i l pont c o m